Tizenhatodik rész.

music.

Matt minden egyes kis sebet bekent rajtam majd lefeküdtünk aludni.Éjjel Harryvel álmodtam,újra álmodtam az estét és ziháltan a szívverésem az egekbe szökött úgy keltem fel.Matt mellettem békésen aludt,így nem akartam felkelteni.Kimentem a konyhába és ittam egy pohár ásványvizet.Kinéztem a Londoni éjszakára és minden csodálatos fénybe burkolózott.Megnyugtató volt és mégis,mintha valaki figyelne.Lenéztem az utcára és egy sötét alak állt az egyik lámpánál és felfelé nézett pont rám.Nem kellett több,hogy beparáztassam magam ezért spuriztam vissza Matt mellé az ágyba.Reggel korán kipattant a szemem,de akkor már Matt nem volt ott.Magamra kaptam egy fekete hosszúnadrágot hozzá egy kék toppot rá pedig egy hosszú blézert hmm... ápol és eltakar.Matt éppen a reggeli híreket nézte a tévében,így inkább gyors csináltam magamnak egy kávét és már útra kész is voltam.

- Elvigyelek-nézett rám,miközben a cipőmmel szenvedtem

- Hát,nagy kérés lenne?-néztem rá

- A formás feneked bármikor elcipelem-jött oda és ölelt meg hátulról.
A kocsiban nem nagyon beszéltünk egymáshoz,inkább a zenére figyeltünk,de azért Matt keze néha a sebváltóról a combomra került.
- Ugye tudod hogy nem kell még bejönnöd?-nézett rám mikor leparkolt a stúdió előtt.
- Minden rendben van,majd valamikor megyek-adtam egy puszit az arcára-Matt,ugye nem baj ha egy ideig ott élősködöm-fordultam felé,már fél lábbal kilépve a kocsiból.
- Azt akarom,hogy költözz hozzám-húzott magához.
- De-kezdtem volna bele,de helyette megcsókolt.
- Hol lennél nagyobb biztonságba,mint nálam?-nézett rám azokkal a tengerkék szemekkel.-Szóval 6-ra jövök érted és elhozzuk a cuccod, Annet meg majd én lerendezem-csókolt meg újra.
- Ahogy akarod-mondtam majd bementem az épületbe.
Louis toporzékolt az egyik automatánál,ami nem akarta neki adni a répás sütit,legalábbis azt hiszem.
- Szia-léptem oda hozzá.
- Szia-nézett rám,majd elkezdte rugdosni az említett tárgyat- Nem jön ki.
- Itt kell beleütni-ütöttem a tetejére és a süti egyből ki is pottyant.
- Köszönöm-bontotta fel.
- Többiek?-néztem körül.
- Még nem érkeztek meg,de jobb is szeretnék veled beszélni-húzott be a stúdióba.
Leültünk a kanapéra ő nyugodtan falatozni kezdett én pedig idegesen ropogtattam az ujjaimat.
- Miről akarsz beszélni?
- Tudod te nagyon jól- köpött rám egy répa darabot.
- Szóval elmondta.
- A legjobb barátom és nagyon oda van.-kezdte- Nem azt mondom hogy bocsájts meg neki,de részeg volt drogozott és nem tudta mit csinál.
- Ez akkor se mentség arra amit tett.

- Ezt nagyon jól tudom-nyelte le a falatot- Mikor elmondtam bevágtam neki egyet aztán még egyet most szép lila a szeme alatt.
- Nem kellett volna-fordultam el tőle.
- Mit fogsz csinálni?
- Nem tudom,próbálok boldog lenni Mattel és elfelejteni azt ami történt.
- Eddig,hogy megy?
- Úgy,kedves Harry legjobb barátja,hogy kibaszottul szerelmes vagyok-néztem rá,Louis szájában pedig megállt a kaja félúton,majd olyan köhögésbe kezdett,hogy azt hittem megfullad.
- Ezt most komolyan gondoltad?-nézett rám,rákvörös fejjel.
- Teljes mértékben.
Ezután már nem volt mit mondanunk egymásnak,csak ültünk és néha-néha egymásra néztünk,de ennyi. Anne később felhívott,hogy miért akarok elmenni,mondtam neki hogy szeretnék Mattel lenni elfogadta,de nem örült neki.A fiúk a stúdióba vették fel az új dalokat,én pedig a főnökségben rendeztem a papírokat.Izgalmas munka mit ne mondjak.Mikor egy hatalmas dobozzal léptem ki a szertárból,nekiütköztem valakinek és csak arra eszméltem,hogy már a földön ülünk.Harry volt az.
- Sajnálom-állt fel és nyújtotta a kezét.
- Nem baj-mondtam és felkeltem magamtól,majd a doboztam is felkaptam.
- Had segítsek-nyúlt a dobozért,de félúton összetalálkozott a kezünk,én abban a pillanatban eldobtam a dobozt és olyan hangosat sikoltottam,hogy szerintem még anyámék is hallották.
Minden eszembe jutott,sose voltam lelkileg erős,de most meg főleg.A srácok rontottak ki a teremből és csak azt látták,hogy én sírok Harry pedig próbál vigasztalni tőlem 5 méterre.
- Minden rendben?-kérdezte Zayn
- Igen-szipogtam.
- Miért sikoltottál?-segítette fel Niall
- Az én hibám-mondta Harry
- Nem-néztem rá- Nem miattad volt a dobozon egy pók- néztem Louisra aki az ajtónak dőlve figyelte a jelentet.
A fiúk nevetve hagytok ott,úgy gondolva az esetre,hogy lány vagyok ezért természetes,hogy megijedek egy kis póktól.Viszont az igaz történetben egyetlen pók sem volt,csak egy göndör hajú,zöld szemű szépfiú.A délután további részében próbáltam minél távolabb kerülni a fiúktól.Matt betartotta az ígéretét 6-kor már várt rám.
- Szia-köszöntött egy hosszú csókkal.
- Szia-viszonoztam
- Mehetünk?-nyitotta ki a kocsiajtót.
- Persze-szálltam be
Míg oda nem értünk Annehoz elmeséltem,hogy mi volt a munkahelyemen,de a pókos esetet inkább kihagytam. Anne mikor odaértünk már akkor sírt,hogy nem akart elengedni,de amilyen hamar csak tudtam összeszedtem a cuccom és már mentünk is,persze megígértem a pót anyámnak,hogy nem hanyagolom el.Matt beszerzett csak nekem egy saját szekrényt,valahogy gondolta,hogy sok ruhám lesz.
- Szóval akkor itt lakom-ültem le az ágyra.- Azt hittem kapok egy külön szobát.
- Nem vagy megelégedve az én szobámmal-lépett elém.
- De teljes mértékben-fogtam meg a nyakkendőjét,majd magamhoz húztam,hogy adjak neki egy csókot.
Óvatosan beletúrt az egyik kezével a hajamba a másik kezét a derekamra tette.
- Nem szeretnél valahova elmenni?-szakította meg a csókot.
- Nekem itt is megfelel-mondtam
- Nem tartom jó ötletnek még,majd idővel-adott egy puszit a homlokomra,de ezzel nem intézte el a mai napot.
Este elmentünk egy étteremben,rendeltem magamnak 3 fogásos vacsorát.
- Azon gondolkozom,hogy hogyan fér beléd ennyi kaja-ivott bele a vörösborba Matt.
- Sok év gyakorlata áll mögöttem-néztem fel rá a tányéromból.
- Szóval ezt a sok beszélést is gyakoroltad?-nézett rám komoly arcal.
- Nem is beszélek sokat-most először tettem le a villám az este folyamán.
- Pedig, egyre nagyobb késztetést érzek,hogy szájkosarat rakjak rád-nevettet fel
- Szájkosár ellenem olyan,mint rabló ellen a vízipisztoly-kezdtem el újra enni
- Micsoda egy lány vagy-a szemében láttam egy kis csodálatot és talán egy kis vággyal fűszerezve.
- Nő vagyok!-tettem hozzá
- Én kérek elnézést-vigyorgott rám huncutul.
- Sok mindenért kérhetnél-mondtam
Az este ilyen kis "vitáink" voltak,majd miután degeszre ettem magam hazamentünk.Lezuhanyoztam,majd kiültem a teraszra,míg Matt fürdött.Az ég teljesen tiszta volt,ami Londonban nem annyira gyakori.Becsuktam a szemem és átengedtem magam a nyugodtságnak,később csak arra eszméltem fel,hogy Matt ad egy puszit  a homlokomra.
- Elaludtam?-ugrottam fel.
- Nem-ült le mellém.
- Olyan gyönyörű az ég-néztem fel
- Tudod mi a leggyönyörűbb Londonba?-mosolygott
- Nem-néztem bele azokba a kék szemekbe.
- Te.
- Ilyen boci foltokkal nem igazán
- Bármi legyen rajtad a szememben egy csodálatos életteli nőt látok-nyomta meg a nő szót,ami persze mosolyt csalt az arcomra- Igen erre a mosolyra van szükségem-csókolt meg
A csók egyre hosszabb és szenvedélyesebb lett és ezt Matt is megérezte,mert el akart húzódni tőlem,de megfogtam a pólóját és szorítottam magamhoz.Ha akkor tudom mi fog történni sose teszem ezt meg,vagy legalább is hallgatok Mattre.Néha csak úgy visszamennék az időbe és megváltoztatnék pár dolgot,de a sorsunk bilincse mindenkin rajta van.rajtad,rajtam és az egész világon.Matt óvatosan felemelt és bevitt a szobába,úgy tett le az ágyra mintha porcelánból vagy üvegből lennék.Lehúztam róla a pólót és pedig kibontotta a köntösömet majd félredobta.Elkezdte csókolgatni a nyakam,majd egyre haladt lefelé és akkor abban a pillanatban bár ne kattant volna be valami....ne jöttek volna azok a gondolatok.Fájt,égetett ahogy hozzám ért és elkiáltottam magam.
- Harry hagyd abba! Ez nagyon fáj,egyszer már megerőszakoltál.
Matt olyan hirtelen mászott le rólam,hogy azonnal észhez tértem,mit is mondtam.