Előszó

Sziasztok!

Nem tudom elhinni hogy már ez a harmadik One Directionnal foglalkozó blogom.Remélem elnyeri tetszésetek és rendszeres olvasóim lesztek mint az előző két blogomnál.A részeket megpróbálom rendszeresen hozni,szerintem minden pénteken!:)

music.

Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket. Sokszor okoztam csalódást és csalódtam olyanokban, akiktől sosem vártam volna. Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak. Előfordult olyan is, hogy szerettek, de én nem tudtam viszontszeretni. Repkedtem a boldogságtól, fogadtam örök hűséget, de volt hogy teljes erővel mentem fejjel a falnak. Felhívtam valakit csak azért hogy halljam a hangját, néha elég volt egy mosoly ahhoz hogy szerelmes legyek. Sokszor féltem, hogy elveszítek valakit, aki fontos számomra, és el is vesztettem a végén.A történetem talán a filmekbe illő talán valami rosszat tettem előző életembe és ezért most kell bűnhődnöm.A nevem Anastasia Haward,de csak Ana most töltöttem be a 18 életévemet,letettem a fényképész diplomámat és mégis egy kis lepukkant bárba dolgozom csaposként Brooklynban.Nem is bántam,hisz megvolt mindenem családom,barátaim,munkám és pasim is volt.Erre csak most jöttem rá hogy tökéletes életet éltem egészen 2012...december 26.-ig. Mint minden nap felkeltem szerencsére az ünnepek miatt nem kellett mennem dolgozni,egész nap az ágyban akartam heverni,barátnőm Linda Styles a nagybátyjához készülődött.Igen lehet ugrándozni hogy ő a híres fiúbanda tagjának az unokahúga VOLT.Ugyanis azon a napon mikor felszállt a repülőre hogy karácsony alkalmából meglátogassa a rég nem látott nagybátyját balesetet szenvedett és bele is halt.A repülőgép már majdnem elérte Anglia határárt mikor egy műszaki hiba miatt lezuhant.63 ember halt meg és körülbelül 27-en voltak akik sérülésekkel megúszták és most én egy ilyen repülőn ülök és Angliát vettem célba. 2013.01.03. van este 8 óra Brooklyni idő szerint,mire Londonba érek ott is este lesz.Vajon miért nekem kell jönni és közölni a rossz hírt?Minden okkal történik igaz..de ha ott lettem volna..akkor se tudtam volna mit tenni de legalább vele lehetettem volna.A család nagyon jó barátok voltunk és Linda édesanyja Lily megkért hogy menjek el a Styles családhoz és közöljem a hírt.Anyáék nem akartak belemenni mert hogy mi történik ha engem is elveszítenek,de ennyivel tartoztam a barátnőmnek.

-Hölgyem kérem csatolja be az övét megkezdjük a leszállást-ébresztett fel a mély álmomból a légisikérő.

-Már is-mondtam és becsatoltam magam

Túl hamar megérkeztünk síró görcs volt rajtam mégis hogy találom meg a házukat egyáltalán mit mondjak."Jó estét a nevem Ana vagyis Anastasia Haward és az unokahúguk Linda barátnője voltam azért jöttem hogy közöljem a hírt hogy meghalt."

11 óra volt mire visszakaptam a bőröndjeimet és nekivághattam az éjszakának fogtam egy taxit és odaadtam neki a cetlit hogy hova vigyen,mire közölte hogy az a másik városrészben található így ami pénzel jöttem annak a fele elment taxira.

-Hát itt vagyok-motyogtam magamnak miközben megálltam egy hatalmas faajtó előtt.Tökéletesen beleillett a Jersey Shore-ba mármint a ház,hatalmas volt minden lámpa égett belül és szerintem műfüvet használtak januárba tuti nincs ilyen zöld fű sehol.Vettem egy nagy levegőt és elindultam befelé a kapun viszont arra nem számítottam hogy két 90 kilós biztonsági őr fog rám vetődni,valahogy ezt kihagytam volna.Berángattak a garázsba odakötöztek egy székhez az arcomba nyomtak egy sima olvasó lámpát és faggatni kezdtek.
-Mi a neved?
-Anastasia Haward-hunyorogtam
-Az igazi nevedet kérdezte
-Anastasia Haward-ismételtem meg
-Ne hazudj nekünk-mondta egy mély dörmögő hang
-Akkor Ana Haward
-Aha tudtam hogy hazudsz.-mondta
-Most komolyan?-hogy lehet valaki ennyire buta
-Itt csak mi kérdezünk-vágott pofon
-Hé haver állj le-rángattam a kezemen a köteleket-A Styles családhoz jöttem hogy elmondjam nekik hogy Linda az unokahúguk miközben ide tartott lezuhant a repülőgépe és meghalt.
-Linda?-szólalt meg egy női hang
-Igen Linda Styles.
-Honnan tudod?
-A  nevem Anastasia Haward és Linda volt a legjobb barátnőm a szülei olyan mély gyászban vannak hogy nem tudtak volna eljönni ezért eljöttem helyettük én ennyivel tartozom a barátnőmnek.
-Hány éves vagy Ana?
-Most töltöttem a be a 18-at.Nem lehetne hogy elengednek?
-Ne haragudj ránk,mostanában rengeteg utálkozó és fenyegető levelet kapunk.-mondta a nő-A nevem Anne Cox én vagyok Linda nagynénje.
Leszedték rólam a köteleket majd bevezettek a nappaliba sokkal nagyobb volt mint képzeletem kaptam jeget a számra ami felrepedt mikor megütött a biztonsági őr ezek után nem győztek bocsánatot kérni.
-Nem tudom hogy történhetett pedig már annyira örültem hogy újra látom-hullottak Anne könnyei a fehér perzsaszőnyegre.
-Én azt hiszem fel se fogtam hogy nincs velem többé.
-Hogyan ismerkedtetek meg?
-Gyerekkorunk óta barátnők vagyunk.-mosolyogtam
-De nem is mesélt rólad hacsak te vagy Zia.
-Csak Linda szokott így hívni-vágtam rá
-Akkor viszont csak rólad tudott beszélni,mindig mondta mikor itt volt hogy hiányzol neki és hogy mennyi örültségét csináltok mindig,de sose mutatott egy képet se.
-Nem szerettem ha rólam csinálnak képeket inkább én állok a gép mögött-mondtam
-Értem,meddig maradsz?
-Nem tudom szerintem indulok vissza egy másik járattal vagy elmegyek a szállodába,túl sokat lógtam a bárból ahol dolgozom tuti kirúgtak szóval nem sietek.
-Miért nem maradsz itt Londonba velünk?
-Nem hiszem hogy jó ötlet
-Miért megbeszélhetem a szüleiddel ha kell
-Hát nem tudom nem szeretnék a terhükre lenni.
-Ugyan csak én vagyok itthon meg a fiam bár nem mindig jön haza tudod ő
-Igen tudom-vágtam a szavába-bocsánat csak már mindenhol róluk hallok és Linda is mindig róluk áradozott.
-Megértelek néha túl sok-mosolygott rám
-Néha-viszonoztam a mosolyt.
-A lányom pedig LA-ba van tanul.
-Értem
Felhívtuk anyámat aki bele ment a dologba persze elkezdtek pletykálkodni hogy vigyázzon rám Anne úgy mintha a második lánya lennék.Gondoltam kicsit magányos lehet ha egyedül van ebbe a nagy házba.Megkaptam egy vendégszobát ahova berendezkedtem.
-Felhívtam az egyik ismerősömet aki tudna neked egy munkát.
-Tényleg?-lepődtem meg hogy ilyen gyorsan intézkedett pedig nem is kértem meg rá.
-Asszisztensi munka lenne...1D-vel kapcsolatos.
-Kizárt-vágtam rá
-Miért olyan jó lenne-nyaggatott
-Mert nem bírom őket.
-Majd megszereted őket kérlek egész éjjel zaklatlak ha nem fogadod el.Lesz munkád itt lakhatsz velünk és próbáljuk túl tenni magunkat..-nem fejezte be a mondatot.
-Soha nem fogom túl tenni magam-eddig bírtam a könnyem beáradtak a könnycsatornába és onnan nem tudtam visszatartani őket,úgy zúdultak az arcomra mint a Niagara vízesés Anne próbált vigasztalni,de csak sírtam és sírtam.Mikor már csak hüppögtem megengedte nekem a fürdővizet,el is mentem majd vettem fel egy cicanacit és hozzá egy sima fekete toppot.A hajamat kontyba feltűztem és tettem fel egy kis sminket hogy ne úgy nézzek ki mint akit most húztak le a wc-n,bár úgy éreztem magam és szám is fájt az ütéstől.
Mikor lementem Anne már megterített és olyan jó illatok terjedtek a levegőben.
-Remélem éhes vagy mosolygott.
-Igen,de segítek.-mondtam
-Azt megköszönöm,ezt kérlek vidd ki a lépcsőre-adott a kezembe egy hatalmas dobozt.
Elindultam kifelé az ajtón majd egy akadályba ütköztem és arra nyitottam ki a szemem hogy egy göndör hajú srác zöld szemekkel mered rám a szőke barátnőjével.
-Oh hát megjöttek-jött oda Anne-Harry Taylor ő itt Ane,Ane ő itt Harry a fiam és Taylor.

-Hello-nyújtott kezet mosolyogva srác.
-Kezet fognék veled ha lennem mivel-emelgettem meg a tobozt.
-Igaz is Harry vedd át lányok ti meg segítsetek.
Átadtam a tobozt Taylorral kezet fogtam aki barátságosan mosolygott rám majd bementünk segíteni. Harry tért vissza mi pedig az asztalán ültünk.
-Gyere Harry-szólt neki Anne
-Megyek már-jött ki a  konyhából
Harry leült mellénk majd rám szegeződött a tekintete.-Te amúgy ki is vagy?
-Anastasia Haward az unokahúgod volt barátnője.
-Aha tényleg Linda mikor ér ide?
-Nem mostanában kisfiam-szólalt meg Anne
-Hogy érted.
-Linda...meghalt-csuklott el a hangom
Harry körülbelül olyan fehér lett mint az a porcelán tányér amiből enni készültünk.